Verjen meg az Isten rossz szomszéddal! – mondták régen legnagyobb ellenségeiknek az emberek, mert tudták, mit jelent olyasvalaki mellett lakni, akitől segítség helyett csak zaklatást, gonoszkodást várhatnak. A szomszédolások, közös beszélgetések, kávézások ideje lejárt, a legtöbb ember bezárkózva, magának él, és örül, ha a családjára jut ideje. De azért jól jön egy kedves szomszéd, aki észreveszi, ha az ember a megszokott időben nem nyit ablakot, aki távollétünkben megöntözi a virágokat, kiszedi a postát, akitől daralisztet vagy csavarhúzót lehet kölcsönkérni, vagy aki egyszerűen csak átköszön, amikor meglát.
Ha pedig nem igényli a barátkozást, legalább nem tör borsot az orrunk alá. Mert a nyugalomhoz való jog a saját portáján mindenkit megillet, ezért is minősül kihágásnak, ha valaki megsérti a békés egymás mellett élés szabályait.
Kutyaugatás ellen nincs rendelet
Csakhogy – és ez a bökkenő – a kihágást nagyon nehéz bizonyítani, ha pedig valamilyen csoda folytán mégis sikerül, a bírság olyan csekély, hogy semmilyen elrettentő ereje nincs. A házi- és haszonállatok tartását a legtöbb településen általános érvényű rendelet szabályozza. Részletesen tartalmazza, milyen mennyiségben, milyen körülmények között és a lakóházaktól milyen távolságban kell az állatokat tartani. Ha valaki megszegi – a lovakat, kecskéket rendszeresen a szomszéd háza mellé tereli, a trágyát az ablaka alá önti –, az önkormányzatnál lehet feljelentést tenni. A lódobogás, kecskemekegés, kutyaugatás ellen azonban nincs rendelet; csak a tulajdonos belátásán múlik, hogy a szomszédok hallótávolságán kívülre terelje állatait, és úgy tartsa őket, hogy ne kínjukban sivalkodjanak naphosszat. Ha az utóbbi eset áll fenn, a területileg illetékes állat egészségügyi biztoshoz (štátny veterinárny lekár) vagy az állatvédőkhöz lehet fordulni.
Sajnos, a szomszédjait zaklató lakosra sokszor lehetetlen rábizonyítani, hogy egyáltalán elkövetett valamit. Akik örömüket lelik abban, hogy mások idegeivel játszanak, azok egyre átgondoltabb módszerekhez folyamodnak. Senkinek nem akarunk tippeket adni, de olyat is hallottunk már, hogy valaki folyton operaáriákat bömböltetett az udvarán, mindenféle szemetet dobált át a szomszédhoz, vagy háttal állva szidalmazta, hogy a hatóságok előtt azt mondhassa, nem is neki szólt a dolog. Gyakoriak a telefonos zaklatások is, amikor a hívó fél szitkok és fenyegetések áradatát zúdítja a felhívottra, vagy épp ellenkezőleg: meg sem szólal a vonal végén. Az operátorok ilyen esetben csak rendőrségi kérésre adják ki a számot, és a kihágásért kiszabott bírság még nem garancia arra, hogy többé nem ismétlődik meg a zaklatás. A legjobb, amit az érintett tehet, hogy nem felel, és nem is hallgatja a beszélőt, de nem teszi vissza a telefonkagylót, hanem egyszerűen leteszi az asztalra, és hagyja, hadd beszéljen a hívó a levegőbe; elvégre ő fizet, és majd csak észreveszi, hogy hiába fárad.
Növeli, ki elfedi a bajt
Az ilyen pszichiátriai esetek megfékezése azért is nehéz, mert senki sem mer tanúskodni ellenük, mindenki attól tart, hogy ő is az ellenségek listájára kerül. Akinek ilyen szomszéd jutott, annak azt ajánljuk, hogy minden kihágásáról készítsen fényképeket, videofelvételt, minden esetben hívja ki az önkormányzat munkatársait vagy a rendőrséget, és ragaszkodjon ahhoz, hogy jegyzőkönyv készüljön az esetről. Ez azért fontos, mert a kihágások ismétlése bűncselekménynek számít, és a hivatalos nyilvántartásból csak három év múlva törlik a kihágásról szóló bejegyzést.
Ha a helyi önkormányzat már tehetetlen az ügyben, vagy a rendőrségen úgy látják, hogy a történtek nem merítik ki a bűncselekmény fogalmát, akkor a körzeti hivatalra tartozik az ügy. Kivizsgálja, mi történt, meghallgatja a feleket és a tanúkat, majd határozatban vétkesnek minősítheti a tettest, és – legfeljebb 99 eurós – bírságot szabhat ki. Ezenkívül az elmarasztalt személy téríti meg az eljárás költségeit; de a végösszeg sosem akkora, hogy megfékezné a beteges indulatot: legtöbbször inkább még bosszúra sarkall.
Más személy ismételt zaklatása, például ha a tettes behatol az udvarába, megfélemlíti, kárt okoz a vagyonában, már bűncselekménynek számít, és a rendőrség hatáskörébe tartozik. Itt is nagyon fontos, hogy bizonyítható-e, kik az elkövetők, és hogy ismételten, megfélemlítés céljából zaklatják a célszemélyt. Gyakran előfordul, hogy nyomós bizonyítékok, komolyabb anyagi kár, ne adj’ isten sérülés híján az esetet csupán kihágásnak minősítik, és a tettesek figyelmeztetéssel, jelentéktelen bírsággal megússzák. A történtek megítélése akár egy terhelő tanúvallomáson is múlhat, ezért fontos, hogy a szomszédok, utcabeliek figyeljenek egymásra, kiálljanak a bajba jutott védtelen, idős emberek mellett, ha szükséges, feljelentést tegyenek, tanúskodjanak, mert a gonoszságnak csak így lehet gátat vetni. Ebben az esetben is érvényes, hogy növeli, ki elfedi a bajt – aki azt reméli, hogy a hallgatással saját nyugalmát biztosítja, biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb ő is sorra kerül.
Mit kell a szomszédoknak elviselniük?
Az egymás mellett élés szabályait a polgári törvénykönyv szabályozza. A 127. paragrafus tételesen felsorolja, hogy az ingatlantulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, amellyel mértéken felül zaklatna másokat, vagy sértené mások jogait. Különösképpen nem szabad veszélyeztetnie a szomszéd épületét vagy telkét átalakításokkal, építkezésekkel, nem szabad a szomszédokat mértéktelen zajjal, porral, hamuval, füsttel, gázokkal, párával, bűzzel, szilárd és cseppfolyós hulladékkal, fénnyel, árnyékkal, vibrációval zavarni. Tilos a háziállatokat a szomszéd telkére engedni, pórázon a szomszéd ablaka alatt tartani, kíméletlenül vagy nem megfelelő évszakban eltávolítani a szomszéd fájának telkünkre érő gyökerét vagy ágát.
A törvény minden ingatlantulajdonost egyformán véd, ezért az elviselhetőt meghaladó mérték megfogalmazás mindkét félre vonatkozik. Magyarán: ha a füst, bűz, hangzavar meghaladja az elviselhető mértéket, akkor a törvény annak a pártjára áll, akinek ezt el kell viselnie. Ha viszont nem haladja meg, akkor a kákán is csomót kereső szomszéd ellen nyújt védelmet azoknak, akik esetleg csak grillezni szeretnének egy szolid nyáresti kerti partin.
Fenyegetőzni, átkozódni is tilos!
Kihágást követ el:
* aki másnak a becsületét sérti azzal, hogy nevetségessé teszi embertársai előtt;
* hanyagságból egészségkárosodást okoz;
* szándékosan valótlan adatot közöl a hatóságokkal, és ezzel mások érdekeit sérti, vagy jogtalan előnyökhöz akar jutni;
* szándékosan megsérti a békés egymás mellett élés szabályait azzal, hogy testi sértéssel fenyegetőzik;
* mást igaztalanul kihágással vádol meg;
* durván viselkedik másokkal szemben, vagy szándékosan mások ellenére tesz.
bővebben : OLVASSA A VASÁRNAPOT !
forrás : Vasárnap -részlet Vrabec Mária rovatából
[8.9.2010]
