(lehet hogy nem olvasták,nem hallottak róla)
Új év – új előírások, nagy változások. Általában minden esztendő elejére időzítenek ilyen-olyan módosításokat. Nem „lóg ki a sorból” 2009 sem.
ÚJ SZÓ ÖSSZEFOGLALÓ :
Az alábbiakban a szociális szférában várható újdonságokat foglaljuk össze: írunk a gyermekgondozási díjról, a családi pótlék emelkedéséről, valamint arról, hogyan emelkednek a nyugdíjak.
Gyermekgondozási díj
Januártól új családtámogatási formát vezetnek be, mégpedig a gyermekgondozási díjat. Erre azok a szülők jogosultak, akik gyermekük hároméves kora előtt (vagy az egészségkárosodott gyermek hatéves kora előtt) visszatérnek munkahelyükre, esetleg más módon munkát vállalnak, s a gyermeket más személy vagy valamilyen intézmény felügyeletére bízzák. Az összeg elérheti a mindenkori gyermekgondozási segély teljes összegét. 2009 januárjától ez 158,7 euró (4780 korona). Ennek azonban feltételei vannak. A szülőnek az illetékes szociális hivatalban ki kell mutatnia a „gyermekre fordított költségeket”. Ha ezt nem teszi meg, akkor a gyermekgondozási díj a gyesnek csak a 25 százaléka, azaz januártól 39,67 euró (1195 korona ). A szülő akkor is megkapja a teljes összeget, ha a háromévesnél fiatalabb gyermek felügyeletét a nagyanyára vagy más rokonra bízza, de csak akkor, ha a felügyeletet vállaló személynek erre kiadott engedélye van. Ha tehát a gyermekre vigyázó személy nem egyéni vállalkozó, akkor a díj a gyesnek csak az egynegyede.
Tehát ahhoz, hogy a szülő jogosult legyen a teljes összegre, a nagyszülő kénytelen kiváltani az iparengedélyt, s vállalnia kell az ezzel járó összes kötelezettséget (adóbevallás készítése, járulékelvonások fizetése).
Az új családtámogatási forma elsősorban azoknak a szülőknek előnyös, akik háromévesnél fiatalabb gyermeküket állami óvodában, bölcsődében helyezik el. Nekik ugyanis eddig nem járt ilyen díj. Januártól viszont jogosultak a bevezetendő új támogatásra.
A törvény választási lehetőséget ad a szülőnek: vagy a gyermekgondozási segélyt kapja, vagy a gyermekgondozási díjat. A szülő maga dönthet, s akár „visszakozhat” is. Vagyis ha úgy dönt, a díjra tart igényt, majd kiderül, hogy ez számára mégsem jó megoldás, visszatérhet a gyeshez.
Az a szülő, akinek már most, tehát 2008. december 31-e előtt is jár a gyermekgondozási segély, januártól ezt továbbra is kaphatja, számára tehát semmi nem változik. Kivétel az az eset, ha a gyermeket állami óvodába íratja – ebben az esetben a gyes folyósítását leállítják, ám helyette a szülő kérvényezheti az új gyermekgondozási díjat az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalban.
A szociális minisztérium szerint az új családtámogatási forma legnagyobb hozadéka, hogy a támogatás minden gyermek után jár. Vagyis ha a szülő egyszerre két-három, háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel, mindegyik után kapja a díjat. A segély viszont nem függ a gyermekek számától, tehát ha a szülő több, háromévesnél fiatalabb, esetleg több hatévesnél fiatalabb egészségkárosodott gyermeket nevel, akkor is csak egy segélyre jogosult.
Családtámogatások
Januártól emelkedik a családi pótlék, illetve a második és harmadik gyermeknek is folyósítják az egyszeri, 829,85 eurót (25 ezer korona). A gyermek születésekor járó támogatás 678,48 euró (20 440) korona, ehhez számolják hozzá a minden gyermek világra jöttekor alanyi jogon járó támogatást, az ún. kocsipénzt, a 151,36 eurót (4560 korona). A Fico-kormány által elfogadott törvény alapján 2007 januárjától az elsőszülöttek 11 ezer koronát (365,13 euró) kaptak, idén januártól ez a támogatás 25 ezer koronára (829,85 euró) emelkedett.
Az állami juttatások kifizetése évente nagyjából félmilliárd koronába kerül. A szociális minisztérium arra számít, hogy 18 ezer második és 6200 harmadik gyermek esetében kell folyósítani a támogatást. Ahhoz, hogy a szülők megkaphassák az állami juttatást, az újszülöttnek legalább 28 napot kell megélnie. Feltétel az is, hogy a korábban született gyermek(ek) nem nevelkedhet(nek) gyermekotthonokban. Ezzel a kikötéssel akarják megakadályozni, hogy visszaéljenek a juttatással. Az állami hivatalok szigorúbban ellenőrzik azokat az eseteket is, amikor az idősebb gyermekeknek járó juttatásokat a szülő helyett a község veszi fel. Ez olyankor történik, amikor a szülők nem a gyermekekre költik a támogatást, illetve nem ügyelnek arra, hogy rendszeresen járjanak iskolába. Ilyen esetekben az egyszeri támogatást is a község kapja meg, így biztosított, hogy az újszülöttre fordítják az állami juttatást. A pótszülőknek nem jár ez a támogatás.
A módosított törvény értelmében januártól a családi pótlék is emelkedik, amely legutoljára 2004-ben nőtt. A jövő évtől tehát 3,33 euróval, azaz 100 koronával magasabb ez a juttatás, vagyis 21,24 euró (640 korona) lesz az eddigi 540 korona (17,92 euró) helyett. Újdonság, hogy ezentúl minden évben valorizálják az összeget, mégpedig a mindenkori létminimum változásától függően.
Nyugdíjak
Január elsején nőnek az időskori járadékok. A szociális biztosításról szóló törvény módosítása lényegében „előrehozta” a nyugdíjemelést – a járadékok eddig mindig júliustól nőttek, a jövő évtől azonban már az esztendő elején emelkednek. A szociális minisztérium indoklása szerint ezzel akarják mérsékelni az euró bevezetéséből adódó esetleges áremelkedések negatív hatását. A nyugdíjak 6,95 százalékkal növekednek, az átlagjáradék így 21,71 euróval (654 korona) lesz magasabb. Az emelés mindenkit érint, azokat is, akiknek a jövő évben ítélik meg a nyugdíjukat, s vonatkozik az öregségi, a korkedvezményes, a rokkantsági, az özvegyi nyugdíjakra, valamint az árvasági járadékokra is. Azoknak, akik még 1988 októbere előtt mentek nyugdíjba, 26,56 euróval (800 korona) lesz magasabb a járadékuk januártól, s többet kapnak azok is, akiknek esetében az állam két-három évvel ezelőtt elutasította a valorizálást, éspedig azzal az indoklással, hogy túl magas a nyugdíjuk.
További változás a törvényben, hogy évente egyszer díjmentesen magán-nyugdíjbiztosítót válthatunk. Ennél gyakrabban is változtathatunk magánpénztárat, de csak 16 euróért. Eddig csak kétévenként léphettünk át más biztosítóba, s az 500 koronába (16,60 euró) került.
Ösztönző támogatás
Az anyagi szükséghelyzetről szóló törvény módosító javaslata alapján 2009 januárjától megszűnik a jelenleg tanulmányi átlag alapján járó, ún. motivációs ösztöndíj. Ez most a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek szüleinek jár – olyan tanulóknak, akik elérnek bizonyos tanulmányi átlagot – 1,5-ös átlagig 500 korona (16,6 euró), 1,5 és 2,5-ös átlag között 300 korona (9,95 euró), 2,5-ös átlag fölött pedig 200 korona (6,64 euró) járt.
Ez tehát megszűnik, helyette az állam tanulmányi átlagtól függően minden rászoruló családnak nyújt havi 16,6 euró (500 korona) támogatást, abban az esetben, ha a gyermek rendszeresen jár iskolába. A tárca indoklása szerint ezzel ki lehetne védeni azt a negatív jelenséget, hogy – főleg a roma gyerekeket – a szülők gyakran csak azért adják speciális iskolába, mert ott egyszerűbb jobb jegyeket szerezni.
