Vítam Vás na stránkach blogu Nánanské reality,üdvözlöm önöket a Nánai tények blog oldalán

7. 10. 2010

Panaszkönyv, gondolatok egy családi lap rovatából – részlet.

      Verjen meg az Isten rossz szomszéddal! – mondták régen legnagyobb ellenségeiknek az emberek, mert tudták, mit jelent olyasvalaki mellett lakni, akitől segítség helyett csak zaklatást, gonoszkodást várhatnak. A szomszédolások, közös beszélgetések, kávézások ideje lejárt, a legtöbb ember bezárkózva, magának él, és örül, ha a családjára jut ideje. De azért jól jön egy kedves szomszéd, aki észreveszi, ha az ember a megszokott időben nem nyit ablakot, aki távollétünkben megöntözi a virágokat, kiszedi a postát, akitől daralisztet vagy csavarhúzót lehet kölcsönkérni, vagy aki egyszerűen csak átköszön, amikor meglát.
Ha pedig nem igényli a barátkozást, legalább nem tör borsot az orrunk alá. Mert a nyugalomhoz való jog a saját portáján mindenkit megillet, ezért is minősül kihágásnak, ha valaki megsérti a békés egymás mellett élés szabályait.
Kutyaugatás ellen nincs rendelet
Csakhogy – és ez a bökkenő – a kihágást nagyon nehéz bizonyítani, ha pedig valamilyen csoda folytán mégis sikerül, a bírság olyan csekély, hogy semmilyen elrettentő ereje nincs. A házi- és haszonállatok tartását a legtöbb településen általános érvényű rendelet szabályozza. Részletesen tartalmazza, milyen mennyiségben, milyen körülmények között és a lakóházaktól milyen távolságban kell az állatokat tartani. Ha valaki megszegi – a lovakat, kecskéket rendszeresen a szomszéd háza mellé tereli, a trágyát az ablaka alá önti –, az önkormányzatnál lehet feljelentést tenni. A lódobogás, kecskemekegés, kutyaugatás ellen azonban nincs rendelet; csak a tulajdonos belátásán múlik, hogy a szomszédok hallótávolságán kívülre terelje állatait, és úgy tartsa őket, hogy ne kínjukban sivalkodjanak naphosszat. Ha az utóbbi eset áll fenn, a területileg illetékes állat egészségügyi biztoshoz (štátny veterinárny lekár) vagy az állatvédőkhöz lehet fordulni.
Sajnos, a szomszédjait zaklató lakosra sokszor lehetetlen rábizonyítani, hogy egyáltalán elkövetett valamit. Akik örömüket lelik abban, hogy mások idegeivel játszanak, azok egyre átgondoltabb módszerekhez folyamodnak. Senkinek nem akarunk tippeket adni, de olyat is hallottunk már, hogy valaki folyton operaáriákat bömböltetett az udvarán, mindenféle szemetet dobált át a szomszédhoz, vagy háttal állva szidalmazta, hogy a hatóságok előtt azt mondhassa, nem is neki szólt a dolog. Gyakoriak a telefonos zaklatások is, amikor a hívó fél szitkok és fenyegetések áradatát zúdítja a felhívottra, vagy épp ellenkezőleg: meg sem szólal a vonal végén. Az operátorok ilyen esetben csak rendőrségi kérésre adják ki a számot, és a kihágásért kiszabott bírság még nem garancia arra, hogy többé nem ismétlődik meg a zaklatás. A legjobb, amit az érintett tehet, hogy nem felel, és nem is hallgatja a beszélőt, de nem teszi vissza a telefonkagylót, hanem egyszerűen leteszi az asztalra, és hagyja, hadd beszéljen a hívó a levegőbe; elvégre ő fizet, és majd csak észreveszi, hogy hiába fárad.
Növeli, ki elfedi a bajt
Az ilyen pszichiátriai esetek megfékezése azért is nehéz, mert senki sem mer tanúskodni ellenük, mindenki attól tart, hogy ő is az ellenségek listájára kerül. Akinek ilyen szomszéd jutott, annak azt ajánljuk, hogy minden kihágásáról készítsen fényképeket, videofelvételt, minden esetben hívja ki az önkormányzat munkatársait vagy a rendőrséget, és ragaszkodjon ahhoz, hogy jegyzőkönyv készüljön az esetről. Ez azért fontos, mert a kihágások ismétlése bűncselekménynek számít, és a hivatalos nyilvántartásból csak három év múlva törlik a kihágásról szóló bejegyzést.
Ha a helyi önkormányzat már tehetetlen az ügyben, vagy a rendőrségen úgy látják, hogy a történtek nem merítik ki a bűncselekmény fogalmát, akkor a körzeti hivatalra tartozik az ügy. Kivizsgálja, mi történt, meghallgatja a feleket és a tanúkat, majd határozatban vétkesnek minősítheti a tettest, és – legfeljebb 99 eurós – bírságot szabhat ki. Ezenkívül az elmarasztalt személy téríti meg az eljárás költségeit; de a végösszeg sosem akkora, hogy megfékezné a beteges indulatot: legtöbbször inkább még bosszúra sarkall.
Más személy ismételt zaklatása, például ha a tettes behatol az udvarába, megfélemlíti, kárt okoz a vagyonában, már bűncselekménynek számít, és a rendőrség hatáskörébe tartozik. Itt is nagyon fontos, hogy bizonyítható-e, kik az elkövetők, és hogy ismételten, megfélemlítés céljából zaklatják a célszemélyt. Gyakran előfordul, hogy nyomós bizonyítékok, komolyabb anyagi kár, ne adj’ isten sérülés híján az esetet csupán kihágásnak minősítik, és a tettesek figyelmeztetéssel, jelentéktelen bírsággal megússzák. A történtek megítélése akár egy terhelő tanúvallomáson is múlhat, ezért fontos, hogy a szomszédok, utcabeliek figyeljenek egymásra, kiálljanak a bajba jutott védtelen, idős emberek mellett, ha szükséges, feljelentést tegyenek, tanúskodjanak, mert a gonoszságnak csak így lehet gátat vetni. Ebben az esetben is érvényes, hogy növeli, ki elfedi a bajt – aki azt reméli, hogy a hallgatással saját nyugalmát biztosítja, biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb ő is sorra kerül.
Mit kell a szomszédoknak elviselniük?
Az egymás mellett élés szabályait a polgári törvénykönyv szabályozza. A 127. paragrafus tételesen felsorolja, hogy az ingatlantulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, amellyel mértéken felül zaklatna másokat, vagy sértené mások jogait. Különösképpen nem szabad veszélyeztetnie a szomszéd épületét vagy telkét átalakításokkal, építkezésekkel, nem szabad a szomszédokat mértéktelen zajjal, porral, hamuval, füsttel, gázokkal, párával, bűzzel, szilárd és cseppfolyós hulladékkal, fénnyel, árnyékkal, vibrációval zavarni. Tilos a háziállatokat a szomszéd telkére engedni, pórázon a szomszéd ablaka alatt tartani, kíméletlenül vagy nem megfelelő évszakban eltávolítani a szomszéd fájának telkünkre érő gyökerét vagy ágát.
A törvény minden ingatlantulajdonost egyformán véd, ezért az elviselhetőt meghaladó mérték megfogalmazás mindkét félre vonatkozik. Magyarán: ha a füst, bűz, hangzavar meghaladja az elviselhető mértéket, akkor a törvény annak a pártjára áll, akinek ezt el kell viselnie. Ha viszont nem haladja meg, akkor a kákán is csomót kereső szomszéd ellen nyújt védelmet azoknak, akik esetleg csak grillezni szeretnének egy szolid nyáresti kerti partin.
Fenyegetőzni, átkozódni is tilos!
Kihágást követ el:
* aki másnak a becsületét sérti azzal, hogy nevetségessé teszi embertársai előtt;
* hanyagságból egészségkárosodást okoz;
* szándékosan valótlan adatot közöl a hatóságokkal, és ezzel mások érdekeit sérti, vagy jogtalan előnyökhöz akar jutni;
* szándékosan megsérti a békés egymás mellett élés szabályait azzal, hogy testi sértéssel fenyegetőzik;
* mást igaztalanul kihágással vádol meg;
* durván viselkedik másokkal szemben, vagy szándékosan mások ellenére tesz.
bővebben : OLVASSA A VASÁRNAPOT !
    forrás : Vasárnap -részlet Vrabec Mária rovatából
[8.9.2010]

1. 10. 2010

Kereslet, kínálat szabályai aplikálva az őnkormányzati választásokra. I I rész.

Hogy ki lehet képviselő vagy polgármester azt a 346/1990-es (§ 2-4 ) számú  törvény határozza meg.
E törvény értelmében lényegében 2 kritériumnak kell megfelelni, mégpedig helyi lakosnak kell lenni tehát nánainak a második feltétel az életkor határozza meg. Képviselő 18 a polgármesternek 25 évesnek kell lenni a jelölteknek.
Összegezve elméletileg bárki lehet képviselő vagy polgármester aki ezt a két feltételt teljesíti.
Gyakorlatilag pedig majd az, illetve azok lesznek a képviselők akiket a választásra jogosult  polgárok megválasztanak-hogy kik azok, ezt most kihagyom (tudja mindenki).
És itt jön a képbe a kereslet szabálya ,éspedig olyan értelemben hogy mindenkinek van valami elképzelése milyen is legyen a polgármester ill...a képviselők –tehát valamilyen színvonalat,várunk el tőlük,esetleg konkrétan megtudjuk határozni hogy mi az elképzelésünk,kritériumok.Ilyen például a következő mutatók:
legyen önálló,döntéseket jól(megfontoltan,határozottan )tudjon hozni,kockázat vállaló készség,kommunikációs képesség,szakmai feltétel és nem utolsó sorban szervező készség.
A kínálat pedig abból áll  akit a politikai pártok (Nána esetében az MKP) és a független jelöltek jelentenek.Tehát ebből a kosárból kerül ki a megválasztott önkormányzat.
Az eddigiek alapján nyilvánvaló hogy az igények nem kicsik a polgármester személyére nem beszélve arról a tényről hogy személyében összekapcsolódik a falu önkormányzati tevékenység és a helyi  állami közigazgatás.(ez a két dolog vigyázat nem ugyan aszt jelenti) .
Ezért is nagyon fontos a polgármester  aki feleljen meg emberileg, morálisan, mind szakmailag és a professzionalizmus rendszeres növekedésének is.Ezek egy objektív tényezők amiket nem lehet megkerülni,kitérni.(írja egy cikjében prof.JUDr.Igor Palúš ,CSc.)
Bátorkodom megjegyezni  hogy ezeknek a kritériumoknak (ha legalább a felének) fognak megfelelni a megválasztok személyek akkor Nána fejlődése nem csak papíron lesz meghatározva (mint már lassan 12 éve)hanem konkrét  tetteknek  leszünk tanúi.Természetes maximálisan kihasználva az adott lehetőségeket(ezzel nem aszt mondom hogy 12 év alatt semmi nem volt csinálva )
Befejezésül egy megjegyzés kérem engedjenek meg.Egyszer valamikor 1989 után ,egy barátom aszt mondta:
idézem „öregem ,a mai világban hogy érvényesülni tudjál, és ha el akarsz érni valamit, két dolog szükséges az egyik az egészség a másik meg jó (baráti) kapcsolatok“.Milyen igaz ez a mondás,nekem sajnos már egy dolog hiányzik.
tisztelettel
tk 

30. 9. 2010

Kereslet, kínálat szabályai aplikálva az őnkormányzati választásokra. I .

   A piacgazdaságban a munkaerő is árú, érvényesek rá a kereslet, kínálat szabályai.
Az elhelyezkedéshez munkahelyet kell keresni (két fontos feltétel: szakmai önéletrajz, bemutatkozó beszélgetés).
Szakmai önéletrajznak, tartalmaznia kell:
név,lakás.telefon,iskolai végzettség (legfelső fokozat),szakmai végzetség (legfelsőbb fokozat).
Egyéb képzetség (nyelvi ismeret, jogosítvány, számítógép kezelés, stb.).
Eddigi teljesítmények eredményei (tanulmányi versenyek,stb) továbbá iskolaidőn kívüli munka,személyes tulajdonságok.jellemzők,hobbi. .....
Bemutatkozó beszélgetés:
magabiztosság a beszélgetés alatt.jó benyomás keltése.megfelelő öltözék,ápoltság......
Munkaviszony: Munkaviszony megkötésével és megszüntetésével a Munka Törvénykönyve (Zákonník práce) foglalkozik.
Munkaviszony létrehozásához munkaszerződést kell kötni, ami létrejön a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, nem állhat ellentétben a MT(ZP)-vel és a kollektív szerződéssel. 
Eddig aszt hiszem semmi új dolgot nem írtam,eddig minden ok.
Most képzeljük el hogy a kereslet ,kínálat szabályai érvényesek a választásokra is. Mi tőrténik ebben az esetben ? Egyáltalán mi a kínálat és mi a kereslet ? Hát ezt próbálom majd a folytatásban kifejteni.
tisztelettel mindenkinek
tk

27. 9. 2010

Nezodpovednosť verejných činiteľov.

Vybral som si článok,ktorý posudzuje verejných činiteľov (napr.starostu ,poslancov atď.)  z iného pohľadu,a to z pohľadu ich zodpovednosti,právomoci a pod.Je to zaujímavý článok píše Zuzana Čaputová advokátka, posúďte sami.
Je na Slovensku voči verejným činiteľom dostatočne vyvodzovaná osobná zodpovednosť za nezákonný výkon ich právomoci? V tomto príspevku by som sa pristavila pri jednej zo skutkových podstát trestných činov verejných činiteľov a to najmä z hľadiska jej aplikácie a s tým súvisiacim rozhodnutím Nejvyššího soudu České republiky.
      Možno konštatovať, že niektoré skutkové podstaty trestných činov (napr. marenie dôležitej úlohy verejným činiteľom) sa pri vyvodzovaní trestnej zodpovednosti voči verejným činiteľom takmer neaplikujú, zodpovednosť za škodu, resp. jej regresné uplatnenie sa podľa našich zistení deje v minimálnej miere. Zároveň, disciplinárna zodpovednosť štátnych zamestnancov, zamestnancov orgánu štátnej správy, územnej samosprávy sa postupnými úpravami právneho poriadku SR vytratila úplne.
V článku by som sa rada venovala skutkovej podstate Marenie dôležitej úlohy verejným činiteľom podľa § 327 Trestného zákona (predtým § 159 Trestného zákona platného do 31. decembra 2005). Tohto trestného činu sa dopustí verejný činiteľ, ktorý pri výkone svojej právomoci z nedbanlivosti zmarí splnenie dôležitej úlohy. Za tento prečin mu hrozí trest odňatia slobody až na dva roky. O použití uvedenej skutkovej podstaty by sa dalo uvažovať aj v prípadoch, ak spáchaným skutkom nedošlo k naplneniu skutkovej podstaty trestného činu Zneužitie právomoci verejným činiteľom, pri ktorom sa okrem iného vyžaduje preukázanie úmyslu spôsobiť inému škodu alebo zadovážiť sebe alebo inému neoprávnený prospech.
Zo štatistík Generálnej prokuratúry SR vyplýva, že v období desiatich rokov (od roku 2000 až 2009) bolo odsúdených 6 osôb za spáchanie trestného činu Marenie dôležitej úlohy verejným činiteľom. V Českej republike je situácia podobná, i keď štatistiky svedčia o častejšej aplikácii tejto skutkovej podstaty. Zo štatistických ročeniek kriminality Ministerstva spravodlivosti ČR vyplýva, že za obdobie desiatich rokov (od roku 2000 až 2009) bolo odsúdených za spáchanie trestného činu Maření úkolu veřejného činitele z nedbalosti celkom 27 osôb (v roku 2005 bolo odsúdených 19 osôb, v ostatných rokoch bolo odsúdených 0, prípadne 1 osoba).
Je nesporné, že trestnoprávny postih by mal byť krajnou možnosťou. A to aj v prípade, ak ostáva takmer jediným spôsobom vyvodenia zodpovednosti (vzhľadom na už vyššie spomínané zrušenie disciplinárnej zodpovednosti u časti verejných činiteľov). Uplatňovanie skutkovej podstaty v miere, ktorá vyplýva zo štatistík však považujem za minimálne a nedostatočné. Zároveň nepredpokladám, že by v SR nedochádzalo k mareniu dôležitých úloh verejnými činiteľmi. Problematické však môže byť preukázanie viny a tiež nejasné vymedzenie pojmového znaku „dôležitá úloha“.
Práve k uvedenému považujem za inšpirujúce rozhodnutie Nejvyššího soudu ČR z 15. novembra 2005, sp. zn. 7 Tdo 991/2005, v ktorom sa okrem iného uvádza: „Ve skutkové větě je totiž uvedeno, že obviněná jako vedoucí stavebního úřadu v rozporu s územním plánem vylučujícím v obytné zóně výrobní, velkoobchodní a skladovací činnost včetně dopravních služeb vydala stavební povolení na přístavbu stavebních a technologických částí provozu a hygienického zázemí řeznické a uzenářské firmy Ing. J. L. L. C. a že tím způsobila, že byla realizována stavba, která v dané lokalitě v zájmu občanů zde bydlících podle schválené územně plánovací dokumentace být neměla. Z těchto skutečností je jednoznačně zřejmé, že obviněná svým rozhodnutím zmařila splnění úkolu činitele působícího ve veřejné správě na úseku územního a stavebního řízení spočívajícího v zabezpečení souladu mezi v této oblasti závaznými právními předpisy odrážejícími veřejný zájem na rozvoji a tedy i využití daného území a realizovanou výstavbou. Protože tento úkol je jedním ze základních úkolů stavebních úřadů a v podstatě stěžejním úkolem územního řízení týkajícího se výstavby budov, nutno tento úkol považovat za důležitý úkol ve smyslu § 159 odst. 1 tr. zák. Vydáním stavebního povolení v rozporu s územním plánem tak obviněná zmařila i základní cíle a úkoly územního plánování, které podle § 1 odst. 2 staveb. zák. má vytvářet předpoklady k zabezpečení trvalého souladu všech přírodních, civilizačních a kulturních hodnot v území, zejména se zřetelem na péči o životní prostředí. Dovolací soud v této souvislosti poznamenává, že s námitkou zpochybňující naplnění předmětného zákonného znaku spočívajícího ve zmaření splnění „důležitého úkolu“ se již správně vypořádal soud prvního stupně, když na str. 4 svého meritorního rozhodnutí uvedl, že důležitým úkolem „je v případě státní správy ve stavebnictví, regulace stavebních aktivit tak, aby byly v co největším souladu s veřejným zájmem. Zcela jisté je, že v souladu s veřejným zájmem není stavba výrobního podniku v území, které je vyhrazeno bydlení a v rozporu s platnou územně plánovací dokumentací.“ ... „Obviněná předmětným stavebním povolením vydaným v rozporu se závaznou částí územního plánu obce J. povolila přístavbu objektu závodu na výrobu řeznických a uzenářských výrobků na pozemcích zařazených do tzv. obecně obytného území obce J., tj. v zóně sloužící k bydlení a umístění základního občanského vybavení, s koeficientem pro zastavění maximálně 30 % plochy pozemku a pro zeleň min. 50 % plochy pozemku a sousedící mj. s tzv. čistě obytným územím, které podle vyhlášky obce J. č. 6/2000 slouží výhradně k bydlení v rodinných domech a dalších formách nízkopodlažní, resp. ve výjimečných případech středněpodlažní zástavby (čl. 6 odst. 2 vyhlášky) s ještě přísnějšími koeficienty pro využití pozemků, a to přístavbu dvoupodlažního objektu ocelové haly značných rozměrů rozprostírající se na celé výměře pozemku o výměře 719 m2 a na převažující části pozemku o výměře 1 932 m2, oba pozemky v katastrálním území H. J., obci J. Nešlo tedy o nějakou „drobnou stavbu“, jak uvedla ve svém dovolání obviněná. Navíc je z předloženého trestního spisu zřejmé, že provoz obviněnou povolené přístavby významným způsobem zasáhl do života majitelů okolních staveb, neboť tyto obtěžuje zejména hlukem z kompresorů chladíren a zápachem vznikajícím při zpracování masa. S ohledem na tyto skutečnosti nelze dospět k závěru, že stupeň nebezpečnosti posuzovaného činu obviněné pro společnost je nižší než nepatrný.“
K obdobným prípadom dochádza na Slovenku nesporne častejšie ako 6 krát za 10 rokov. Zároveň je zrejmé, že nie každé porušenie zákona alebo iného všeobecne záväzného predpisu by malo byť kvalifikované ako trestný čin. Podobne ako pri vyššie uvedenom rozhodovaní Českého súdu je potrebné zvažovať okrem iného aj spoločenskú nebezpečnosť skutku. To však neznamená opodstatnenosť vákua, ktoré vzniklo odstránením disciplinárnej zodpovednosti u niektorých verejných činiteľov a opatrnou a defenzívnou aplikáciou spomínanej skutkovej podstaty v praxi. Za východisko považujem opätovné vybudovanie systému disciplinárnej zodpovednosti a zároveň do určitej miery zdržanlivé avšak realite primerané vyvodzovanie trestnej zodpovednosti verejných činiteľov.
17. 08. 2010

És megint választunk polgármestert és képviselőket – fontos információ szlovákul, magyarul .

Voľby do orgánov samosprávy obcí dňa 27.11.2010 - Oznámenie.
V zmysle § 16 ods. 9 zákona SNR č. 346/1990 Zb. o voľbách do orgánov samosprávy obcí v znení neskorších predpisov oznamujeme, že počet obyvateľov obce Nána ku dňu 19. 07. 2010 je 1165 osôb.
Minimálny počet podpisov voličov podporujúcich kandidatúru nezávislých kandidátov pre voľby do obecného zastupiteľstva a voľby starostu obce v Náne je 100 na petícii.
Určenie počtu poslancov pre voľby do orgánov samosprávy obcí:
Obecné zastupiteľstvo v Náne podľa § 9 zákona SNR č. 346/1990 Zb. uznesením č. 41/19072010 zo dňa 19.07.2010 určilo, že Obecné zastupiteľstvo obce Nána bude mať 9 poslancov vo volebnom období r. 2010-2014.
Starosta obce vo volebnom období r. 2010-2014 bude vykonávať funkciu na plný úväzok.

Önkormányzati választások 2010. november 27. - Értesítés.
A 346/1990 sz. törvény 16. §, 9. bekezdése értelmében értesítjük a lakosságot, hogy községünk lakosságának létszáma 2010. július 27.-hez 1165 fő.
A független képviselő és a polgármester jelöltek petíciós ívén minimum 100 aláírasnak kell lennie.
A képviselő testület a 2010 július 19-én megtartott ülésén a 41/19072010 sz. határozatában a 2010-2014-es választási időszakra a képviselők számát 9 személyben határozta meg, valamint a polgármester munkakörét
100 %-ban határozta meg a 2010-2014 választási időszakra.

7. 7. 2010

Polskí lekári Simka a Ludyga v maďarskej televízii ECHO TV..

Známi poľskí lekári Marian Simka a Tomas Ludyga navštívili nedávno Maďarskú republiku.Maďarská televízia ECHO TV s nimi natočila rozhovor ,pozrite si nasledovné video.Je to v maďarskom jazyku,čiastočne počuť ich rozhovor v anglickom jazyku.Ich mená súvisia s liečebnými metódami tal.profesora Zamboniho známe ako CCSVI v súvislosti s SM.

Kontaktná adresa :

Marta Cyba

Patient Coordinator

Euromedic Poland

www.euromedicpoland.com

tel. +48 32 603 02 30
cena : diagnostika+zákrok: 6 900 €

6. 6. 2010

Idióta nyilatkozat a (magyar) politikusoktól.

A magyar gazdaságról beszélt a fél világ.

Az Európai Bizottság elnökének kellett megvédenie a magyar gazdaságot a CNN amerikai hírtelevízióban, azután, hogy kormánypárti politikusok a magyar gazdaság csődközeli állapotáról beszéltek. A Wall Street Journal pedig játékot indított. Az olvasók szavazhattak, hogy szerintük Görögország sorsára jut-e Magyarország. Több neves külföldi lap foglalkozott a hétvégén a magyar gazdasággal.

clip_image001

„Félelmet keltettek a piacokon, idióta nyilatkozat a politikusoktól, ügyetlen tárgyalási trükk" - így jellemezték a külföldi hírportálokon a szakértők a magyar kormánypárti politikusok nyilatkozatait. Csütörtökön Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszélt Magyarország csődközeli állapotáról, majd pénteken Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője védte meg az alelnök mondatait. Ezek hatására jelentősen gyengült a forint, két nap alatt 17 forinttal kértek többet egy euróért. Az amerikai Bloomberg Businessweek idióta nyilatkozatnak minősítette az elhangzottakat, egy neves londoni elemző pedig veszélyes játékként értékelte. A legtekintélyesebb amerikai üzleti napilap, a Wall Street Journal online kiadása játékot csinált az egészből. Valószínű-e, hogy Görögország sorsára jut Magyarország? Erre a kérdésre lehetett igennel, és nemmel szavazni. Vasárnap már a nemek vezetnek nagy fölénnyel. A CNN hírtelevízióban pedig élőben kapcsolták José Manuel Barrosot, az Európai Bizottság elnökét, ő vette védelmébe a magyar gazdaság teljesítményét. A Financial Times szerint széles körű megdöbbenést váltott ki a befektetők között az, hogy a kormányfő szóvivője nem határolódott el Kósa Lajos mondataitól. A The New York Times pedig egy neves londoni elemzőt idézett: „Évekbe telik a hitelesség megszerzése, s azt napok alatt le lehet rombolni. Saját maguknak okoztak kárt, és sok-sok hónapba telhet a felépülés.”

Forrás : RTL Híradó - Boros Krisztina 2010-06-06 18:45:00

(Hajrá FIDESZ ,hajrá Magyarország !!!)

Egy rövid hozzászólás : AMATŐRÖK !! Menyi ilyen és ehhez hasonló "mellékapás" volt a történelem során a magyar politikai elittől - és mindig a nemzet fizetett rá.Nem beszélve hogy hányszor voltak rosszkor, rossz helyen,és MAJDNEM MINDIG rossz oldalon álltak ???? Gondoljon csak bele a tisztelt olvasó. EZEK KIFORDÍTHATATLAN TÉNYEK (amiről a magyar politikai pártok Szlovákiában egyszer és mindenkorra le kell hogy vonják a tanulságot ,és nem csak ő-k !) Tehát aki másnak vermet ás,maga esik bele -ez az én véleményem.

SLOVENSKO DO TOHO !!!!!!

olvassa el az ezzel kapcsolatos cikket is >>>> itt Orbán falba ütközött - címen.

4. 6. 2010

Mit tartalmaz a Nemzeti Összetartozás Napja törvény?

302 igen szavazattal elfogadta a magyar Országgyűlés azt a törvényt, amely kimondja, hogy június negyedike, a trianoni békeszerződés aláírásának napja ezentúl  minden évben a Nemzeti Összetartozás Napja lesz.

Először ma, kihirdetésének napján ünnepli meg a magyarság ezt az emléknapot. A törvényt alább teljes terjedelmében olvashatják.

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.

2. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

3. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.

5. § Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Forrás: Kitekintő / Felvidék Ma  2010. június 4., péntek