A község története röviden.

1154-ben [[II. Géza] király oklevelében említik először.

Vályi András szerint "NÁNA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkányhoz nem messze, és annak filiája, földgye jó, legelõje elég, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban, rétjeinek, és legelõinek egy részét Garam vize néha el õnti."

Fényes Elek szerint "Nána, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rend szerint Komárom vmegyében, Párkány, Ebed helységek, Mikó és Kis-Tata puszták határai és a Garam vize közt: 450 kath. lak., a Nána vize mellett. Mikó és Kis-Tata pusztákon az uradalomnak nagy gazdasága van; Nánán pedig birnak a lakosok 358 hold róna fekvésü termékeny szántóföldet, 59 hold rétet, 1009 kapa szõlõt. E határon megy keresztül a pest-váczi vasutvonal. F. u. az esztergomi káptalan. E helységrõl már II. Geyza oklevelében van szó 1157 évrõl."

1910-ben 1115, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1960-ban közigazgatásilag Párkányhoz csatolták, 1991-óta újra önálló község.

polgármesterek : 1991- 2002 Drubits László 2002- Matuska Zsuzsanna